Géplakatosként a Zománcipari Művek kecskeméti gyárában
 |
Mester Ferenc élete nagy részében önálló gépjavító lakatosként és gazdálkodóként dolgozott. Saját cséplőgéppel rendelkezett, amivel bérmunkát vállalt. A cséplőgépek államosítását követően magánházaknál végzett lakatos munka volt az egyetlen megélhetése a családnak.
Az 50-es évek közepén lakatos állásban helyezkedett el az akkor már több ezer fürdőkádat gyártó Zománcipari Művek kecskeméti gyárában. A gyár vezetői az 50-es években nagy gondot fordítottak a választék bővítésére. Nem csak több színben és méretben készítették a fürdőkádakat, de már új formákat is kerestek, hogy a vásárlók igényeit mind jobban kielégíthessék.
Kép forrása: mnl.gov.hu
|
Apró kád mintadarab
Ferenc a gyártási folyamatban sokéves géplakatosi tapasztalata alapján többféle „újítást” is kezdeményezett, úgymond „százszoros újító” volt, amiért olykor pénzjutalomban is részesült. Nem tudjuk pontosan, hogy a gyárban szín és forma mintaként készülő apró kádak közül a kiállított darabot jutalomként vagy valamilyen évforduló kapcsán kapta. Ezekből a komplett mintadarabokból ráadásul csak egy-egy példány készült. Unokái szívesen játszottak vele, mert pont olyan volt, mint az igaziak.
"A gyönyörűen kivitelezett darab több évtizedes megőrzéséért hálásak vagyunk édesanyánknak, Brinzik Dánielnének (született Mester Katalin), mert így mint ipartörténeti emlék fennmaradhatott."
Molnárné Brinzik Katalin, Brinzik Ágnes
